Ferruccio Lamborghini olasz autógyáros, a híresen szép és gyors sportkocsik megalkotója 30 éve, 1993. február 20-án halt meg.
1916. április 28-án született az észak-olaszországi Ferrara közelében fekvő Centóban, szülei szőlészettel-borászattal foglalkoztak. Már kiskorában szerette apja traktorát bütykölni, így természetesen gépészmérnöknek tanult.
A második világháborúban a légierőnél szolgált szerelőként, 1945-ben brit hadifogságba került. Miután hazatért, javítóműhelyt nyitott, később traktorok gyártásába kezdett, cégét az 1950-es évek végére Olaszország egyik neves üzemévé fejlesztette.
Lamborghini a sportautók szerelmese volt. Egy alkalommal, amikor Ferrarijának kuplungja makacskodott, megdöbbenve fedezte fel, hogy az alkatrész szinte teljesen ugyanolyan mint, amit ő a traktorjaiba épít be. Ezen feldühödve találkozót erőszakolt ki Enzo Ferrarival, akinek asztalára egy új, megbízhatóbb tengelykapcsoló rajzát tette le. Az akkor már legendás konstruktőr visszautasította a „traktorgyárost”. Ekkor elhatározta, hogy csak azért is megmutatja, hogyan kell igazi sportkocsit gyártani – Ferrarival örök vetélytársak maradtak.
1962-ben Sant’Agata Bolognesében megalapította az Automobili Lamborghinit, amelynek márkajeléül a bikaviadalokért rajongó gyáros a legendás spanyol bika, Murciélago képét választotta. (Az állat a legenda szerint 1879-ben 90 döfést élt túl. De még ekkor is olyan hévvel támadott, hogy a torero a közönség kérésére a szoksással ellentétben megkímélte életét.) A következő évre készült el első modellje, az orrmotoros 350 GT, majd a kicsit feljavított, erősebb motorral ellátott 400 GT.
Az 1965-ös torinói autószalonon fergeteges sikerrel debütált a P400 névre keresztelt prototípus. A középmotoros sportkocsialváz különlegessége az volt, hogy a 12 hengeres motor nem helypazarló módon hosszában, hanem keresztben helyezkedett el. Nem is maradt el a hatás: sorra jelentkeztek a legnevesebb formatervező cégek a lemezköntös elkészítésére, amire végül a Bertone kapott megbízást. A fiatal Marcello Gandini gyönyörű kocsit tervezett. Az 1966-os genfi autószalonon bemutatott Miura (amelynek alakja állítólag egy fekvő női test vonalait követi) valósággal sokkolta a szakértő közönséget. A 300 km/óra fölötti végsebességre képes Miura a hírességek figyelmét is felkeltette. Frank Sinatra Amerikából állítólag leopárdbőröket küldött, hogy azokkal vonják be az általa megrendelt álomautó üléseit.
Ezt több sikeres modell követte, a következő nagy dobás az 1974-ben debütált, szintén Bertone által tervezett, merész vonalú Countach lett (a szóval a piemonti nyelvjárásban a bámulatot fejezik ki). Ennek két ajtaja felfelé nyílt, a szokatlan megoldás később a Lamborghinik egyik jellegzetességévé vált. A többi exkluzív sportkocsihoz hasonlóan ez státusszimbólummá vált – mutasd az autódat, megmondom ki vagy.
Az 1973-ban kezdődött olajválság idején a kereslet visszaesett, Lamborghini arra kényszerült, hogy érdekeltségeinek többségét eladja. A tulajdonosok személye a következő években háromszor is változott. A cég 1978-ban csődgondnokság alá is került, mígnem 1987-ben az amerikai Chrysler szerezte meg, ők hét év múlva malajziai és indonéziai befektetőknek adták tovább. A márka 1998 óta a Volkswagen konszern Audi részlegének tulajdonában van. A viselő luxus sportautókat ezalatt is gyártották, mintegy évi kétszázas szériában.
Lamborghini meghalt és jött az Audi
Lamborghini még traktorgyárától is meg kellett váljon, élete utolsó éveiben egy 740 holdas umbriai birtokon gazdálkodott, 1993. február 20-án szívroham következtében halt meg Perugiában.
A család kezében csak az épületek, az irodák klimatizálásával foglalkozó üzlet és az iparban használatos hidraulikarendszerek készítése maradt. A cégalapító fia, Tonino Lamborghini 1981-ben céget alapított a „bikás” logóval ellátott luxus kiegészítők, dizájntermékek és biciklik gyártására.
Az Audi „feltámasztotta a dühöngő bikát”, a Murciélago néven megjelent új modell 2002-ben három sebességi világcsúcsot is megdöntött. A másik új típus, a tízhengeres, 560 lóerős motorral szerelt Gallardo a Lamborghini legnagyobb számban gyártott és értékesített modelljévé vált, motorja az Audi Hungaria győri gyárában készült.
Ezt követte a 2011-ben piacra dobott Aventador (700-750 lóerős V12-es szívómotorral), 2014-ben a Huracán (V10-es) és 2017-ben a városi terepjáró, az ikerturbós V8-as Urus Super SUV. 2019-ben mutatták be az első Lamborghini hibridmodellt. A limitált gyártású Sián FKP 37-nek 2021-ben megkezdték az elektromosítását, az első teljesen elektromos hajtású modell az évtized második felében várható. A Lamborghini központja Bologna mellett, Sant’Agata Bolognesében van, a cégnek mintegy 1800 alkalmazottja van. A cég 2021-ben 8405 szuper sportautót értékesített, forgalmát nem csökkentették a válságok, napjainkban a legtöbb „Lambót” az Egyesült Államokban és Kínában adják el.
Az ikonikus autógyáros emlékére fia 1995-ben múzeumot alapított, amely a Bologna megyei Argelatóban látogatható. 2022-ben mutatták be az életéről szóló, Bobby Moresco rendezte amerikai filmet (Lamborghini: The Man Behind The Legend), a forgatókönyv Tonino Lamborghini életrajzi könyve alapján készült.