kastély naplementében körülötte fák, erdő, megy a fűtés száll fel a füst. Az épület a Nádasdy-kastély Nádasdladányban
Az Árulók, gyilkosság a kastélyban helyszíne

7 alig tudott tény Az Árulók, gyilkosság a kastélyban helyszínéről

Elindult az RTL-en Az Árulók, gyilkosság a kastélyban című műsor. A krimis vetélkedőben Árpa Attila műsorvezetésével most már csak 21 sztár verseng azért, hogy életben maradjo, vagy hogy minél több embert tegyen el láb alól. Mindezt úgy és azért, hogy a végén busás pénz üsse a markát.

Az új tévés formátumról, az egyik nagy titkáról és az első műsor megdöbbentő fordulatáról a Mosthir.hu oldalon olvashattok egy cikket.

A helyszín a festői környezetben álló Nádasdy-kastély. A Nádasdladányban álló épület a 19. század második felében, Tudor-stílusban épült. Onnantól kezdve, egészen a második világháborúig a Nádasdy család egyik székhelyeként szolgált.

Az első tény a kastélyról és a környékről, hogy a Nádasdy család őseinek már a 14. században voltak birtokai a környéken. A második, hogy a korábban a család által felhúzott barokk kúriát 1873-ban Hübner Nándor székesfehérvári építész és Linzbauer István budapesti császári és királyi építész tervei alapján átalakították, kibővítették.

A Wikipedia szócikke szolgáltatja a harmadik tényt. Ennek alapján az épület berendezése építésekor modernnek számított: bevezették a vizet, a gázvilágítást és a telefont, kiépítették csatornahálózatát. A fűtést a hagyományos kályhák és kandallók mellett az alagsorban tőzegkazánnal működő, légbefúvásos rendszer biztosította.

A negyedik érdekesség, hogy a Nádasdy-kastély egyik legszebb terme az ősök csarnoka, ahol a család leghíresebb tagjainak egész alakos képmásait állították ki. Nem véletlen egyébként, hogy Az Árulók, gyilkosság a kastélyban sztárjai hosszú időn keresztül barangoltak az épületben. Rengeteg dolgot lehet, érdemes és kell ott felfedezni.

Még vízesés is volt Az Árulók, gyilkosság a kastélyban című műsor helyszínén

Szomorú (ötödik) tény, hogy A második világháború és a Nádasdy család elmenekülése után az épületet kifosztották. A kastély 1982-ben került a Honvédelmi Minisztérium birtokába. Mivel nem foglalkoztak vele egy évtizedig, az állapota romlott, mígnem 1993-ban műemlékké nyilvánították és a magyar állam tulajdonába került.

Érdwkesség (hatodik), hogy az előkelően berendezett kastély termei közül a Hauszmann Alajos tervei alapján készült könyvtár rendkívüli belsőépítészeti megoldásaival tűnik ki. Kazettás fa mennyezet, csavart oszlopok, a galérián kovácsoltvas mellvéd egészíti ki az elegáns polcrendszert. A korszak legismertebb mesteremberei készítették a díszes kovácsoltvas csillárokat, a könyvtár galériájának korlátját, a falburkolatokat, a könyvtárterem berendezését, továbbá az ősök csarnoka festett üvegablakait – írja a Wikipedia.

Egy utolsó, hetedik tényt is kiemelnénk, ami nem közvetlenül a kastéllyal, hanem az azt körülvevő természettel és környezettel kapcsolatos. Az eredetileg 60 hektáron elterülő park története a Schmidegg grófok idejére nyúlik vissza. Nádasdy Ferenc a kastélyépülettel együtt a környező parkot is fejlesztette Kálmán János, a család kertészének közreműködésével. A kor divatja szerint tájképi kertet alakítottak ki, mesterségesen létrehozott, másfél holdnyi tóval, ennek a közepén fahídon át megközelíthető kis szigettel, mesterséges vízeséssel.

Ezt olvastad? A világ legjobbja lett egy magyar szálloda.

Hasonló cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük